... A múltkor valahol ott hagytuk abba, hogy sikerült lelépni Fred Cauchy bázisáról egy mentőkabinban és a Hold felé zuhanunk. Aztán már bele is csöppentünk az ÚJ VADNYUGAT II.-be. Már itt is ül István és a cipőtalpa mögül újra üdvözöl bennünket a játékának második részében. Azt mondja, ez a rész egy kicsit könnyebb lett, mint az előbbi, de azért valószínűleg elleszünk vele egy darabig. Hát mondjuk az relatív, hogy könnyebb-e a dolog: annyi viszont biztos, hogy a levegő folyamatosan fogyni fog az űrruhánkból ("Fogytán az oxigéned! Fuldoklasz!" üzenetet kapunk és csökken az erőnlétünk), utántöltése a zsilipekben lehetséges egy TÖLT RUHA segítségével. Könnyítés viszont valóban, hogy ha a játék S-re nem azt írja ki, hogy "Minden rendben.", akkor ott majdnem biztosan kell valamit csinálni. Eme drámai bevezető után talán KI is fáradhatunk innen, hogy megnézzük a szokásos introt és végre elkezdjünk játszani:

A mentőkabin valószínűleg elég darabosan landolhatott a Hold felszínén, mert minden ripityára tört benne. Ennek örömére talán akkor ki is mászhatunk belőle. A Hold felszínére jutunk, ahonnan minden irányba el lehet indulni. Észak és dél felé egy völgykatlanba jutunk, nyugat és kelet felé pedig csak a Rátkai tudja mi lehet... Kezdjük mondjuk a nyugati iránnyal. Most már mi is tudjuk: egy terepjáró jön szembe velünk, ami nemsokára tüzet nyit és szitává lő bennünket. Biztató kezdet után happy end 0%-kal. Tehát inkább a keleti irány legyen szívünknek kedves. Egy ösvényhez érkeztünk, amelyen egy kő hever (F). Menjünk vissza a roncs elé és ott forduljunk délnyugat felé. Egy meredek hegyoldalt látunk, ahol mindenfelé kövek és sziklák hevernek. Ha jól időzítettünk, akkor most halad el a terepjáró az alattunk elterülő völgyben. A segítség azt mondja, hogy "Minden lavina egy kis kővel indul", szóval meg is van az előbb felvett kő felhasználásának módja: DOB KŐ (2%). A keletkező lavina felborítja és összetöri a terepjárót – ez sem fog többet lövöldözni ártatlan kalandjátékosokra (ha máskor dobjuk el a követ, akkor is teljes a siker: elindulás után magunkat sikerül felborítanunk és összetörnünk...). Menjünk vissza a holdjárónk mellé és nézzük meg mi van arra, ahol az előbb lelőtt volna a terepjáró (NY). A földön kelet-nyugat irányban húzódó lánctalpnyomok vezetnek. Vizsgáljuk meg a földet (V TEREP – 3%) és máris egy zseblámpa boldog tulajdonosának mondhatjuk magunkat. Menjünk vissza a mentőkabinhoz, majd onnan kelet és északkelet felé. Itt egy mérőállomást találunk, ami a Hold különféle adatait méricskéli és egy központba továbbítja az adatokat. Megvizsgálva a dolgot (V MÉRŐÁ) az egyik meglazult fedőlemez alatt egy magnetométerre lelünk. Hát akkor talán szereljük le, hogy ő is eljöhessen velünk (LESZED MAGNE – 6%). Vajon mire való egy mérőállomás? Mérésre. Azonkívül arra, hogy felmásszon az ember a tetejére és a köré táruló csodálatos nagy semmiben gyönyörködjék (FEL). A panoráma tényleg gyönyörű, nemkülönben az itt lévő antenna is, amit az erre járó kalandor természetesen szépen lefűrészel (FŰRÉSZ ANTENNA – 7%). Másszunk le és menjünk vissza oda, ahol a terepjáróra rágurítottuk a fél hegyoldalt.
Délkelet felé egy üreghez érkezünk, ami természetesen tök sötét – talán nem kell hozzá különösebb fantázia, hogy mindenki rájöjjön: egy bekapcsolt lámpa megszünteti ezt az áldatlan állapotot (GYúJT LÁMPA). Egyébként az üregbe belépve nem látnánk egy árva szót sem és szépen legurulnánk egy bányába, ami nem egészséges szórakozás. Miután dél felé bemásztunk az üregbe, konstatálhatjuk, hogy északi irányban egy omlás zárja el az utat – a többi irányba vezető alagutak viszont szabadon igénybevehetők. Az alagút keleti végében egy rúd dinamitot találunk (F), a nyugati folyosón pedig azt mondja a segítség, hogy ide se hozna egy mágneslemezt... Több se kell nekünk, rögtön méricskélni is kezdjük a falat a magnetométerrel (V FAL MAGNE). Az egyik kőnél a műszer őrülten kileng, ezt vegyük fel (F – 9%).
Az omlástól délre egy tárnába jutunk, ahol egy zárt futószalag vezet kelet-nyugati irányban. A tárna és egyben a futószalag végét kelet felé érjük el. Itt egyébként egy vájárgép is dolgozik, amiről vizsgálat után kiderül, hogy elég rozoga. Természetesen össze fogjuk törni (TÖR VÁJÁR – 10%). Így már bemászhatunk a zárt futószalagra (MÁSZIK FUTÓSZ). Rövid utazás következik, ami alatt hanyattfekve heverészünk a szalagon és megtudjuk a szerző néhány paraméterét. Nemsokára egy nyílást látunk az alagútban és gyorsan leugrunk a futószalagról. A bánya vezérlőtermébe kerültünk. Néhány ajtó indul mindenfelé, a keleti pedig tárva-nyitva álldogál. Ez meglehetősen kellemetlen, mert ha nem CSUK AJTÓ a következő lépésünk, akkor innen egy kellemetlen figura érkezik és egy hosszabb sorozattal fejezi ki nemtetszését aziránt, hogy itt tartózkodunk. Még kétesélyes a dolog a követendő irányra: keletre egy nagy vasajtó, északra egy kisebb zsilipajtó. A vasajtó zárva van és miután kinyitottuk, egy szkafanderes alak szépen tüzet nyit ránk (ezen a helyen úgy látszik ez a kommunikáció elsődleges formája) – szóval marad a zsilip. A kép valószínűleg ismerős az első részből, aminek örömére fel is tölthetjük az űrruhát (TÖLT ŰRRUHA). Aztán tovább a zsilipen...
Egy folyosóelágazáshoz érkezünk. Keletre egy csővasút bejáratához jutnánk, ahova mágneskártya nélkül nem tudunk bejutni – így tehát innen nyugatra megyünk. Innen az éjszaki ajtó megint kulcskártyás, szóval irány dél. Egy fickó üldögél a pultnál és nem vette észre érkezésünket. Ez a hiba sajnos az életébe kerül szegénykémnek (ÖL ŐR). Megvizsgálva észrevesszük, hogy klassz csizmája van. Akkor jó, most átmegy a mi tulajdonunkba (HÚZ CSIZMA). Tovább vizsgálva a megboldogultat egy öngyújtót és egy csomag cigarettát is találunk nála. A dohányzás ugyan káros az egészségre, de azért valamire talán jók lesznek. Kelet felé kisétálva egy olvasztócsarnok falán körbefutó vaspárkányra érünk, másszunk LE a létrán. Odalent megrakott csilléket találunk. Innen nyugatra újabb sor csille van, viszont itt találunk egy nyílást is – egy bizalomgerjesztő nyílásba minden bátor kalandor bele szokott mászni (MÁSZIK NYÍLÁS). Egy szervízalagútba kerültünk, ami természetesen egy útvesztő lesz: ha nem keleti irányban indulunk, akkor "Vissza kéne menni, nem?" szöveggel jelzi a program, hogy nem szerencsés, ha egyre jobban belegabalyodunk az útvesztőbe. Egy tehát kelet, észak, észak – és már meg is érkeztünk egy biológiai laborba. A labor keleti végében egy izotóptokot találunk (F). A laborból dél felé vezető ajtó csak kódkártyával nyitható, a szellőzőrácson keresztül pedig a szervízalagút labirintusába jutnánk vissza – így tehát észak felé fogunk továbbmenni. Megint egy zsilipbe érkeztünk, ahol ismét feltöltjük az űrruhát – a zsilipajtó viszont csak kódkártyával nyílik, tehát vissza a laborba onnan pedig a rácson át a szervízalagútba. Folyamatosan nyugat felé haladva nemsokára visszaérünk az alagút kezdetéhez. Másszunk vissza az olvasztócsarnokba, menjünk át a nyugati részére és készítsünk egy kis meglepetést: pakoljuk be a dinamitrudat az egyik csillébe (R DINAM CSILLE – 17%). Másszunk vissza a megölt őrhöz, menjünk ki a folyosóra és ott forduljunk be a kelet felé vezető ajtón. Hopp! Ebben a pillanatban megremeg a talaj a lábunk alatt és a levegő süvítve távozik a bázisból. Valahol felrobbanhatott valami – talán megtalálta valaki az ajándékunkat? Dél felé egy zsilipajtó vezet... Megint egy zsilip, szóval ruhatöltés. Ezután menjünk vissza a folyosóra és ott kelet felé megtaláljuk a csővasút bejáratát.
Itt egyelőre annyi a teendőnk, hogy tovább haladunk kelet felé és nemsokára egy furcsa labóratóriumba érkezünk, ahol kábítószert gyártanak. Valaki ittfelejtett egy zacskóval a BNV-nagydíjas termékből, amit szépen magunkhoz veszünk. Innen délre megint egy zsilipbe botlunk (aki akar, tölthet űrruhát), szóval vissza a folyosóra: megnézzük mit rejt, az észak felé vezető érdekes nyílás. Egy vészkilövőt. Hát akkor most "vészkilőjük" magunkat (HASZNÁL VÉSZKI – 19%)...
A mentőkabinunktól délre fekvő völgykatlanban találjuk magunkat. Menjünk vissza az üregbe és utazzunk ismét egyet a futószalagon. A vezérlőteremből nyiló vasajtót most már veszély nélkül kinyithatjuk: mögötte egy fulladásos halálban kimúlt őr heverészik (a robbantás előtt jól kupán lőtt volna bennünket). Természetesen kutassuk ki (V ŐR – 20%), hogy átvehessünk tőle egy sugárpisztolyt és az oly régóta hiányzó kulcskártyát. Menjünk most a csővasút bejáratához, amelyet egy rács zár le. Logikus következtetés mondjuk egy NYOM GOMB, csak az a baj, hogy túl messze van tőlünk. Ellenben hoztunk magunkkal egy szép hosszú antennát is, amivel már mindjárt menni fog a dolog (NYOM GOMB ANTEN – 23%). A rács ugyan széttöri az antennát, de most már szabad az út észak felé. Egy csővasútra lelünk (talán ez lenne a képen?). Szálljunk BE és miután megérkeztünk a másik állomásra, menjünk ki a kijáraton.
A folyosón észak felé haladva egy ajtót találunk nyugat felé, de inkább az északi iránynál maradjunk (öngyilkosjelöltek azért nézzenek csak be). A folyosófordulónál nyugat felé fordulva egy fiatal őr kiált ránk rémülten: "Állj vagy lövök!" Ne lövöldözz barátom, míg béke van – nesze itt egy izotóptok (AD IZOTÓP ŐR – 25%). Nem várja meg az adományt, inkább ijedten beugrik előle az ajtón. Inkább ne menjünk utána (már amennyiben végig akarjuk játszani a játékot). Nyugat felé egy zsilipet lelünk, ahol lehet ruhát tölteni. Tovább nyugat felé egy újabb folyosót lelünk, az északi ajtó mellett pedig egy gombot. Ez egy lift: szálljunk be és NYOM GOMB. Kiszállás után kelet felé egy algatenyészetet találunk – most nem algázunk, menjünk inkább nyugat felé. A nyugati ajtón nem engednek be, viszont az északin az élelmiszerraktárba jutunk, ahol egy tábla csokoládé költözik be a leltárunkba. Vissza a lifthez és liftezzünk vissza az előbbi szintre. Menjünk vissza a folyosón a ruharaktárig. Odabent egy kis kopasz emberkét találunk, akivel szóba elegyedve megtudhatjuk, hogy nem adhat pót egyenruhát. Meg lehet próbálni esetleg megölni, de ennek az az eredménye, hogy mi fogunk meghalni. Talán kedveli az édességet: próbáljuk meg egy tábla csokoládéval korrumpálni (AD CSOKO EMBER – 28%). úgy tűnik, mégiscsak akadt egy felesleges egyenruhája... Menjünk vissza a folyosóra és haladjunk dél felé, míg el nem érjük az őrszemélyzet hálótermét. Odabent egy jelvényt találunk, de előbb inkább a három őrrel kellene foglalkoznunk: azt mondják, hogy errefelé az a szokás, hogy az új fiúk megajándékozzák az öreg rókákat... Tartsuk magunkat mi is a szokásokhoz: adjunk nekik cigit (AD CIGI ŐR – 31%). Ez mindjárt jó hatással van rájuk, mert visszaheverednek az ágyukra és mi felvehetjük a jelvényt. Újabb nagyszerű módja az öngyilkosságnak, ha mondjuk elkezdjük a szekrényeket nyitogatni – inkább menjünk vissza a folyosóra. Menjünk észak felé a folyosón egészen addig, amíg meg nem találjuk a rekeszelő-zsilip ajtaját nyugat felé. Itt feltölthetjük az űrruhát, aztán tovább nyugat felé. Nemsokára elérjük a hangárt. Az innen nyugatra lévő szerelőműhelyben egy üveg olajat és egy fűrészt találunk, itt pedig egy csomó munkagépet látunk. Az egyik dózerbe BE is lehet mászni...
Menjünk ki a dózerrel a dél felé vezető zsilipen és ismét a Hold felszínére jutunk. A dél felé vezető ösvény kissé keskeny egy ekkora gépnek, szóval menjünk arra, amerre a többi lánctalpnyom is vezet. Továbbhaladva délnyugat felé az automata őroszlopok villámgyorsan szétlövik a dózert, tehát inkább az északnyugati irányt válasszuk. A további irányokban is őroszlopok várják csekélységünket, ezért a dózert most kissé átalakítjuk: kamikaze lesz belőle (HÚZ KÉZIG – 34%). Miután kiugrottunk belőle a dózer a rögzített kézigázkarral áttöri a kerítést és nekiszáguld az épületnek... A roncsok ugyan gyönyörűek, bár a vizuális élvezetből levon valamennyit, hogy néhány őroszlop a robbanás után is épen maradt. Most kutatgatni fogunk egy kicsit (DK, ÉK, DK, ÉNY): itt valami csillog a kövek között... A vizsgálódás után kiderül, hogy egy biodetektorhoz van szerencsénk. Ehhez – ki tudja, miféle logika alapján? – a mágneskövet kell hozzávágnunk (DOB MÁGNE BIODE – 37%) és így nem fog észrevenni bennünket, amint elhaladunk mellette. Észak felé nemsokára elérjük a zsilipet, ahol ismét következhet a szokásos űrruhatöltögetés.
A bázison vissza a lifthez (É,K,É) és menjünk fel a következő szintre. Ismét beugrunk egy kicsit az algatenyészethez, de most nem tétlenkedünk: felgyújtjuk (ÖNT OLAJ és GYÚJT OLAJ – 42%). Az olaj sisteregve égni kezd és a folyosóra kilépve már érzékelhetjük is áldásos tevékenységünk hatását: szakácsok és őrök rohangálnak idegesen körülöttünk. A szakácsokat minden bizonnyal az égő olaj szaga csalta ide – az őrök meg talán idegesek lettek attól, hogy rohangálnak a szakácsok... Nyugat felé haladva nemsokára elérjük a konyhát, ahova a nagy zűrzavart kihasználva észrevétlenül bejuthatunk. Pottyantsuk bele a kábítószert az egyik üstbe (R KÁBÍT ÜST – 46%) – persze ne az előtérben lévőbe, mert észrevesznek és felkoncolnak bennünket a futónap résztvevői (menjünk át előbb a konyha északi végébe).
Sétáljunk vissza a lifthez és utazzunk egy emeletet. Menjünk a zsilipbe (NY, D) űrruhát tölteni, majd tovább dél felé, ki a Holdra. A szokásos utat fogjuk ismét bejárni: vissza az üreghez, lent pedig el a futószalag végére. Most viszont kivételesen nem felfekszünk rá, hanem össze fogjuk törni (TÖR SZALAG – 46%). Nyugat felé haladva elérjük a bánya vezérlőjét, onnan pedig északra a zsilipen keresztül ismét a lift elé kerülünk. Ez most nincs itt: először le kell hívni, csak utána liftezhetünk. Nyugat és észak – már itt is vagyunk a központi irányítóteremben. A hatalmas összevisszaságban csak egyetlen dolgot ismerhetünk fel: egy ételliftet. Na meg természetesen azt a kódkártyát, ami arra vár, hogy elvigyük magunkkal. Az ételliftet egyelőre ne piszkáljuk, inkább tovább dél felé, ahol a reptér zsilipjében tölthetünk űrruhát. Észak és kelet felé folytatva az utat ismét liftezés következik. A liftezés után haladjunk kelet felé, egészen a laboratóriumig, ahol a kábítószert kotyvasztják. Innen dél felé ismét egy zsilipbe érkezünk, amelyből a dél felé továbbvezető ajtót csak kódkártyával lehet nyitni. Hm, mintha az előbb vettük volna fel...
A keleti ajtó mögött egy kémiai labort találunk. Benne pedig egy gáztartályt. Menjünk vissza nyugat felé és ismét egy liftbe érkezünk. Ennek viszont két ajtaja is van – gombnyomás után a nyugati irány a kellemes. Kilépni még nem tudunk: egy hangszóróból megszólaló hang arra kér, hogy talán vegyük le előbb az űrruhát – tehát R ŰRRUHA. A liftből egy irodába érkezünk, ahol meglepő módon íróasztalok állnak. Más íróasztalán kutatni mindig nagy öröm – különösen, ha a vizsgálat után egy gemkapocs kerül elő (47%). A déli ajtón a mágnesszalagtárolóba jutunk, ahol a polcon egy csomó mágnesszalag sorakozik. Mivel REC és PLAY gombot nem találunk, inkább feltaláljuk a szalagos vírust: TÉP SZALAG (50%). Vissza az irodába, mert van nyugati része is és ott is vannak asztalok. Az egyik asztal megvizsgálva egy szoborra bukkanunk (51%). Északra egy csavarhúzót és egy szétszedett PC-t találunk. (Grrrrrrr! Format C:! – CoVboy) A csavarhúzót természetesen magunkhoz vesszük, a PC-t pedig vizsgálat alá helyezzük. Sikeresen eszünkbe jut, hogy valaki mintha megmutatta volna egyszer, hogy egy drótdarabkával hogyan lehet teljesen tönkretenni egy PC-t. Vannak még jótét lelkek... A drótdarabka szerepét az imént talált gemkapocs fogja betölteni: HASZNÁL GEMKA (54%). egyelőre semmi sem történt – majd fog, mihelyt bekapcsoljuk a gépet (BEKAP PC – 56%). Teljes audiovizuális élvezet: füst és hang, a műtét sikerült – a beteg kipusztult. Menjünk vissza a liftbe, kapjuk magunkra az űrruhát és liftezzünk le. Dél felé találjuk a fertőtlenítő zsilipet (ruhatöltés), majd tovább dél felé. A biolaborba érkeztünk, ahonnan egy ajtó nyílik délre. Az ajtó mögött néhány kísérleti példány kóricál a ketrecekben, de van egy üres ketrec is. Ezt elvisszük. Most menjünk vissza észak felé a rekeszelő zsilipig (töltés), majd tovább a kábítószerfőzdébe, egészen a csővasút állomásáig (NY, NY, É). Metrózunk egy sort. Jegyeket, bérleteket nem kér senki, szóval boldogan távozhatunk a keleti kijáraton.
Észak felé ismét elérjük azt a nyugat felé nyíló ajtót, ahol különféle emberek azt játszák, hogy kérdezés nélkül lelövik a belépő élőlényeket. A segítség azt mondja, hogy "Dobj be egy 'előörsöt'!" – amelynek értéke igaz, ha előörs=ketrec (DOB KETREC AJTÓ – 60%). A ketrecet megvizsgálva csak egy kis 'q' betűt találtunk, viszont az elég mérges lehetett, mert a ketrecből kiszabadulva elfogyasztja a lövöldözős kedvű figurákat. Erre mondják azt, hogy "kicsi a q, de megeszik mindenkit". Az ajtó mögött a szellőztető központot találjuk és rögtön meg is tekinthetjük a kis q vérengzésének nyomait. Kellemes látvány. A központ nyugati végében néhány turbinát találunk, amelyek a bázis levegőjét hivatottak keringetni. Az egyik szét van szedve... Ettől nagyszerű ötletünk támad (különösen, ha még elolvassuk a segítséget is): kicsit megdúsítjuk a levegőt. Például gázzal (R GÁZTA TURBI és BEKAP TURBI – 66%). Ez biztos jót tesz majd mindenkinek...
Menjünk vissza a folyosóra, majd dél felé az őrszoba zsilipjéhez. Töltés után nézzünk be az őrökhöz. Az előbbi ténykedésünk meghozta az eredményt: levegő semmi, gáz viszont temérdek. Ennek megfelelően az őrség is élettelenül hever mindenfelé. Dél felé egy csomó ládát találunk, amelyek közül majdnem mindegyik elektronikus zárral van lezárva – az egyik viszont nyitva van. Megvizsgálva a tartalmát (67%) ismét egy rúd dinamittal leszünk gazdagabbak. Menjünk vissza a folyosóra és tovább észak felé, majd be az őrök hálótermébe. A fiúk még mindig a priccsen heverésznek és valószínűleg még mindig idegesek lennének, ha a szekrényüket elkezdenénk vizsgálgatni... Most el kell valamivel tölteni az időt, amíg szépen el nem mennek szolgálatba (például csináljunk annyi N-t, amíg azt nem kapjuk, hogy már szolgálatban vannak). Most már nyugodtan megtekinthetjük a szekrényüket. Ugyan lakattal van lezárva, de az nem sokat számít egy kíváncsi kalandornak: az ilyen egyszerű dolgokat elintézi egy kezébe eső súlyos tárgy (például egy szobor) segítségével (TÖR LAKAT SZOBOR – 70%). A szekrényt vizsgálgatva roppant hasznos dolgokra lelünk: egy römikártyát – meg egy óvszert (72%). Hm. Vajon mire használhatóak ezek a dolgok?... (FÚJ LUFTBALLON? – CoVboy) A tűnődés helyett inkább menjünk ki a csővasút állomására és utazzunk tovább a másikra. Távozzunk dél felé, majd nyugati irányban, a lifthez. Kiszállás után maradjunk a nyugati iránynál, míg bele nem botlunk egy behemót őrrobotba. Egyelőre békésnek tűnik – viszont elzárja az utat. A vizsgálat azt mondja, hogy egy kis nyílás van a mellpáncélján, a segítség meg azt, hogy valamilyen kártyát kellene használni. Próbálkozhatunk a kulcskártyával és a kódkártyával is, mindkettő eredménye OK – semmi sem történt. Ellenben van nálunk römikártya is (RAK RÖMIK NYILÁS – 75%), amitől a robot kissé megkergül és szórakoztató showt rendez nekünk. A teljes előadásra nincs idő, inkább menjünk tovább nyugat felé. A bázis ágyúit vezérlő terembe kerültünk, a számítógép által vezéreltekből füst szivárog. A továbbiakat kis kézi fegyverünkkel tesszük használhatatlanná (TÖR ÁGYÚ SZOBOR – 77%). Na ez kész is volna, mehetünk vissza a lifthez. Miután leértünk, irány kelet egészen a laborig és ott forduljunk be a dél felé lévő zsilipbe. Ruhatöltés, aztán tovább dél felé, át a másik laboron és vissza a jó öreg szellőzőnyílásba. Itt menjünk dél felé és helyezzük üzembe a csavarhúzót (HASZNÁL CSAVAR – 80%). A keleti részen leszereltünk egy szellőzőrácsot, amelyen keresztül egy apró helyiségbe jutunk. Valószínűleg szerszámraktár lehet, mert a falhoz támasztva egy partvis (azaz itt 'partfis' névre hallgat) álldogál. Bizonyára kell lenni itt valahol valamilyen ajtónak – vagy ha nincs, akkor majd csinálunk! Elsősorban a dinamittal manipulálunk (R DINAM AJTÓ – 85%). Most már csak valami gyújtózsinór kellene, aminek nagyszerűen megfelel a mágnesszalag (R SZALAG DINAM – 87%), különösen akkor, ha még meg is gyújtjuk (GYÚJT SZALAG – 89%). Ezután nem árt azonnal kimászni a nyíláson (MÁSZIK NYÍLÁS), mert nem egészséges egy másodperceken belül robbanó dinamitrúddal egy helyiségben tartózkodni. A következő lépésre fel is robban a dolog. Dél és kelet felé ismét visszakerülünk a kis helységbe, a falon pedig már ott tátong egy gyönyörű nagy lyuk. Annyira azonban nem nagy, hogy űrruhában átférjünk rajta, szóval tegyük le és már mehetünk is kifelé.
A folyosón nyugat felé haladva egy gyanús helyszínen találjuk magunkat: a falon vezetékek futnak a padló pedig 8 m hosszan kissé megemelkedik. Természetesen ha megpróbálnánk továbbhaladni, szépen meg is halnánk. A 'partfis' segítségével viszont átaraszolhatunk az érzékelők felett (HASZNÁL PARTFIS – 93%). A dél felé vezető ajtón keresztül egy izoláló zsilipbe jutunk. A zsilipen túl megint elgázosított terület következik, ami űrruha nélkül természetesen minket is átpasszol a túlvilágra. A gáz elleni védekezéshez egy kissé meglepő módszert fogunk alkalmazni: HÚZ ÓVSZER FEJ (99%). (Remélhetőleg nem egy használtat találtatok... – CoVboy) Huh! Az ortodoxtól kissé eltérő használata egy guminak, de ha úgysem találtunk a bázison egyetlen nőt sem...! Kilépve a zsilipből menjünk nyugat felé a folyosóig, majd onnan észak felé elérjük a kilövőállást. Eddigre el is fogy az óvszerben a levegő és miután letéptük a fejünkről, fuldoklani kezdünk a gáztól – azt az egy lépést a hajóig azonban már bőven meg tudjuk tenni. Az utolsó lépés pedig ugyanaz, mint az előző részben...

Eme drámai befejező képsorok bizonyára mindenkit nagyon megráztak és még tovább növeli a hatást az is, hogy a gratuláció után egy "fenyegetést" kapunk: nemsokára következik a folytatás. Valószínűleg ez is a Holdon fog játszódni és lehet, hogy olyan izgalmas esetek teszik színessé a történéseket, mint például egy Postinor-bánya rárobbantása az illegális mákostészta-élvezőkre... (persze, ez még nem biztos). Itt szeretnénk köszönetet mondani mindazon számos olvasónknak, akik elküldték nekünk a játék megoldását és különösen (megintcsak) Benke Lászlónak, Budaörsről – merthogy ő volt az első.